Öntsünk tiszta vizet a pohárba! – kísértetek, szellemek, hazajáró lelkek

kísértet

a magyar népi hitvilágban a meghaltak lelke; megkülönböztetendő azonban a családjához, lakásába visszajáró közönséges halottól (visszajáró halott), azzal ellentétben személyes kapcsolatait elvesztett, nem individuális lény. Valamilyen különleges ok miatt nem pihenhet sírjában. A hit szerint közterületeken jelenik meg vagy állandóan ott bolyong: bárki találkozhat vele az utcán, a határban, temetőben stb. Bűne, amelyért vezekelnie kell, általában az egész közösséget érintő vétség (pl. ellopta a templom zászlóját, mint mérnök rosszul mérte a határt, mint pap vagy jegyző gonosz életet élt stb.). Kísértet lesz ezenkívül az öngyilkosból és az akasztott emberből is: abból, aki gyilkosság áldozata volt, valamint annak a lelkéből, akit elátkoztak, vagy akit valamilyen ok miatt nem temettek el (elkárhozott lélek).  Személytelensége ellenére néha egy meghatározott, múltban élt közéleti személyhez kapcsolják (pl. „mátészalkai pap”). A vezeklés gyakran meghatározott időre szól: pl. az öngyilkosé, amíg újabb öngyilkos fel nem váltja; a bűnösöké, amíg az összes bűnüket le nem vezeklik; az elátkozottaké, amíg a bizonyos időre (pl. 7 évre) szóló átok fel nem oldódik. A kísértetek megjelenhetnek csoportosan is, továbbá az emberalakon kívül állat (ló, kutya, tyúk, disznó stb.) vagy tűz (pl. sírokon megjelenő lángnyelvek, tüzes kerék, tüzes szekér stb.) alakjában. Lehet emberalakját félig-meddig elvesztett homályos lény (pl. imbolygó fehér lepedős alak). Sokszor nem látható, csak hallható (pl. a padláson zajt keltő hajingáló kísértet; dübörgő lópaták, szekérzörgés stb.). Kiemelkedik a kísértetek közül a valamilyen sajátos vonással rendelkező ember- vagy állatalak: ilyen az országszerte ismert fejetlen barát és állatlan ló. A kísértet fogalomkörébe tartozó, de abból kiágazó, sajátos hiedelemkörrel rendelkező lények a tüzes ember, valamint a lidércfény; a kisasszony, az éjjel processziót járó, miséző halottak, a kereszteletlen lelke; valamint az elvetélt gyermeknek vagy anyjának lelke. Rokon a kincsőrző szellemek néhány fajtája is: az ősz ember, fehér ember. Hiedelemmondák alakjaként is általánosan elterjedt. – Az elűző gesztusok és szövegek nemcsak mondai formulák, hanem a tényleges gyakorlatban is alkalmazták őket (ha azt képzelték, hogy kísértetet látnak vagy hallanak). Legáltalánosabb a „Minden lélek dicséri az Urat” formula használata, amitől a hit szerint a kísértet eltűnik, ill. a mondai megfogalmazásokban általában így felel: „Én is dicsérném, ha lehetne”, majd elmondja vezeklése okát, vagy maga a megszólítás a rá kiszabott átok leteltét jelenti. Az ördög említésével is el lehetett küldeni: pl.: „Ördög vigyen vissza, ahonnan jöttél”. Előfordultak általános rontáselhárító gesztusok is (pl. bal kézzel megütni, csizmáról kapart sarat tenni a puska töltésébe és úgy lelőni stb.). – A fogalom keletkezésében két tényező játszott közre, egymással összefonódva: részint az a hit, hogy a közösség ellen vétkezőnek vagy a rendkívül módon elhunytnak (aki általában szintén bűnös valamilyen módon) le kell vezekelnie bűnét halála után; részint bizonyos természeti jelenségek (pl. mocsárgáz) vagy éjszaka látott homályos foltok, fények, szokatlan zajok, vagy akár éjjel az utcán váratlanul megjelenő állat stb. megmagyarázására irányuló törekvés. Mivel mindkét tényező Európa-szerte igen régóta adott a lélek halál utáni továbbélésének hitével együtt, a kísértet alakja általánosan elterjedt földrészünkön, méghozzá nagymértékben egyező vonásokkal.

szellem

a  népi hitvilágban általában valamilyen természeti helyhez, jelenséghez (tűz, víz, erdő, hegy), valamilyen kultúrhelyhez (ház, istálló, temető stb.) kapcsolódó vagy pedig az emberrel együttélő  természetfeletti lény; tehát mindig valakinek vagy valaminek a szelleme. Megkülönböztetendő a visszajáró halottól, a kísértettől, valamint a csak helyi mondákban és eredetmondákban szereplő, múltba képzelt mitikus alakoktól. A róluk szóló hiedelemmondák és közlések szerint a jelenben léteznek, megjelennek az embereknek, találkozni, beszélni lehet velük. Általában emberi, ritkábban állatalakjuk van, gyakran különleges ismertetőjeggyel, amely sokszor egy-egy hely szellemének specifikus ismertetőjegye (pl. a kincsőrző általában ősz ember vagy kistermetű lény stb.). A magyar népi hitvilágban nincs egységes szellem-fogalom, a néhány szellemnek minősíthető lény csak a fentiekben egyezik. Az ún. helyi szellemek közül viszonylag gazdag, de szintén heterogén adatanyag vonatkozik a kincsőrző szellemre; de az ehhez kapcsolódó kincsásás hiedelemköre, ill. mondaköre sokkal inkább a kincs földbejutására, ill. megszerzésének módjára vonatkozik, mint a kincsőrző lények pontosabb körvonalazására.

 A fentieken kívül három, a szellem-hit körébe sorolható fogalomkörrel rendelkezik a magyar népi hitvilág, azonban mindhárom teljesen önálló alakulat, a fentiektől és egymástól független. Ezek: a bányaszellem, a házi szellemnek minősíthető házikígyó, és a segítő szellemnek minősíthető lidérccsirke, s az utóbbival rokon, szintén segítő szellem jellegű  ördögök, a  tudós kocsis hiedelemköréből. Nem tévesztendők össze a szellemekkel és nem minősíthetők szellemeknek a szövegfolklór alkotásokban vagy akár mágikus eljárások kapcsán a megszemélyesített természeti tárgyak, helyek és jelenségek (pl. földhöz, fákhoz, holdhoz szóló ráolvasásszövegek, tűz megszemélyesítése a hiedelmekben stb.).

visszajáró halott, hazajáró lélek

a népi hitvilágban a halott lelke, maga a halott, a halott külsejére emlékeztető, megfoghatatlan szellemlény, kísértet vagy a halott testrésze (pl. koponyája), amely a hit szerint különböző céllal, különböző okok miatt az élők előtt megjelenik (lélek, kísértet). A mágikus-mitikus balladák közé tartoznak a visszajáró halottat szerepeltető balladák.

A visszajárás okai lehetnek:

- A halott nyugalmának megzavarása (a sír és a temetői rend megbolygatása, a túlságosan gyászolt halott, a hazahívott halott)

- A ki nem elégített halott (a helytelenül (nem kívánsága szerint) eltemetett halott, a halott emlékének tiszteletben nem tartása)

- A bűnös halott (visszajárás, mint a bűn folytatása, ismétlése; a bűnös halott megkísérli jóvátenni hibáját; a bűn beismerése; kísértés a bűn helyén, a bűnjellel)

- A bűnös halott

- A letöltetlen élet (erőszakosan, idő előtt végetért élet. Sikertelen, nem megfelelően alakult életmód. Az életben nem teljesített kötelesség)

- Az elszakíthatatlan kapcsolat (A segíteni szándékozó halott. A megígért hazalátogatás. Az egykori életformához való kötődés)

- A megnyugvást nem találó halott megváltása (Megváltás vallásos úton. A halott megváltása az élők (gyakran nem tudatos) cselekedetei révén. Az élők bátorsága megváltja a holtat. Megváltás bűnhődéssel)

- Rosszindulatú halott (A gyilkos (szándékú) halott. A rosszindulatú holttest. A kiprovokált rossztett. A rosszindulatú halott elűzése)

- Az igazságot szolgáltató halott

Forrás: meek.oszk.hu