Ismételten egy üdvözlő/köszöntő
ßłithe 2007.09.01. 21:20
(Köszöntő) 2007, szeptember... "Kedves naplóm...!"
2007, szeptember
Kedves Naplóm!
Ma reggel, ismét egy hőstettet vittem véghez... Felkeltem reggel 8kor! Az igazat megvallva, nagyanyám keltett fel... Elvoltunk Győrben, vásárolni... Iskolakezdéshez.
Tragédia történt - ismét. Ilyenkor tényleg nagyon sajnálom nagyanyámat... Szegény asszony! Hallottak napjakor Öccsét, Pünkösdkor férjét, most pedig egyik unokatestvérét veszítette el. Lényegében, ezért IS mentünk el Győrbe...
Ott voltam a temetésen, s bár tudtommal én nem találkoztam "Hugival" (ahogy mindenki hívta), mégis, megint rámtört a fájdalom - talán, mert eszembe jutott nagyapám temetése. Nem tudom. A ravatalozóban állva egy képet néztem a falon... A mennybemetelt ábrázolta... Felhő-folyosó, a végén fényesség... Egész végig ezt figyeltem. Talán, mert nem akartam a már hallott beszédet ismét meghallgatni...
A földbe helyezés után, a pap érdekes dolgot mondott "...Imádkozzunk továbbá azért a testvérünjkért is, aki majd Őt követni fogja!" - ez sokáig megmaradt bennem. Ki lesz az? Persze, ez nem csak nekem volt emlékezetes... Hazafelé azt mondta nagyanyám "DE honnan tudjuk, hogy ki lesz a következő?" Igaza van... Honnan tudhatnánk? Lehet hogy én, lehet hogy Ő, lehet hogy más... Nem tudjuk. Az élet kifürkészhetetlen, akárcsak a Halál... Senki nem értheti az élők közül...
Többet nem tudok írni...
Minden jót!
Blithe
|