Magyar Gothic Club Magazinja - Expression
Magyar Gothic Club Magazinja - Expression
..::Bejelentkezés::..
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
..::Menü::..
 
..::Magazin - 2006::..
 
..::Magazin - 2007::..
 
..::Magazin - 2008::..
 
..::Megújult Magazin - 2008::..
 
..::Regényeink s egyéb könyvek::..
 
..::Expression Képei::..
 
..::Videók::..
 
..::Ti válaszoltátok!(Itt vannak a kiküldött kérdőívekre a válaszaitok!)::..
 
..::Interjúk::..
2006-ban:
 
 
 

 
2007-ben:
 
 
 
 

Mint FŐSZERKEZTŐ, ßłithe MägiC, fenntartom a jogot a küldött hírek, cikkek és képek kimoderálására (meg nem jelentetésére) illetve javítására (helyesírási-, gépelési hibák). Ha bárkinek a cikkébe belejavítanék (a szöveget nem írnám át, hanem az előbb említett hibákat javítanám ki) azon kéretik nem megsértődni, hanem úgy gondolni rá, mint egy segítségre! A közszeméremsértő, illetve ROSSZ minőségű képeket, cikkeket nem jelenítjük meg!

Viszont, mindenféle témára nyitottak vagyunk! Lehetnek vallási-, filozófiai cikkek, egyéb írások, novellák, versek (akár sajátok is), de kéretik a politika témát kerülni! Az ilyesfajta cikkeket nem áll szándékunkban megjeleníteni!!! Kéretik azt a tényt elfogadni, hogy ez nem egy politikai magazin! Köszönöm mindenki szíves megértését!

ßłithe - 2006. június 22.

..::VampireGodess - Egy ősöreg naplója::..

Deborah Goodcall nagyon öreg volt már. Halandó évei már ütötték a kilencvent. Elvira Blackrose, egy fiatal vámpír tette hallhatatlanná. Megtanította sok mindenre, mindössze hét évig voltak együtt. Elvira ötven évig aludt, és új életet kezdett. Valahogy könnyebb volt a szíve, és visszatért szerelméhez. Jó volt neki.

Deborah erős nőstény volt. Csodás, vagy talán nyomasztó volt látni, hogy örökre kilencvenpár éves marad. Amikor mestere vámpírrá tette, minden fájdalma megszűnt ugyan, de külseje ugyanaz maradt.

Kicsit alacsony, nagyon picit hajlott hátú öreg nő volt. Sötétszürke haja lelógott derekáig. Világosszürke, ráncos bőre volt. Egyik szeme szép, csillogóan fekete volt, a másik viszont fénytelen, és ezüstös fehér. Hosszú, szürke szempillái szépen csillogtak a holdfényben. Körmei nagyon hosszúak, sárgásak, helyenként megtörve. Öreg, hosszú ujjain gyűrűk sokasága volt. Sőt! Egyáltalán nem lehetett mondani, hogy valamilyen ékszerben is hiányt szenved. Szép ruhái voltak valamikor, most viszont szakadt, poros rongyokban járt. Felkereste Elvirát, és megkérte őt, hogy vigye haza. Merthogy ott volt fiatal, ahol Elvira volt átutazóban, Magyarország síkjain. Még apja vitte oda pici csecsemőként, hogy lássa anyját. Apja londoni, színtiszta angol volt.

Most is az ősz volt beköszöntőben.

2062. Szeptember 3.

Deborah Magyarországra került. Egy bőröndbe elfért az, ami kellett neki. Elvira elbúcsúzott tőle, és lelkére kötötte, hogy vigyázzon a farkasokkal, majd hazaindult. Útján érdekes, igazi mai halandókkal, és vámpírokkal találkozott. Rácsodálkozott a világra, de úgy volt vele, hogy nem nagyon változott meg semmi. Az emberek ugyanolyan okosan, találékonyak, vagy ugyanolyan őrültek, és szürkék. Vadság, és züllöttség sugárzott néhány lényből.

Az öreg vámpír egyedül maradt. Megpillantotta a poros zongorát. Óvatosan felnyitotta fedelét. Valaha játszott ezen a hangszeren, valamikor nagyon régen. A zongorának már alig volt színe, olyan volt, mint mostani gazdája. De még szépen szólt, csak a kedvébe kellett járni. Nem szabadott bántani. Deborah egy- két kottát talált az ágyon, amiket még Elvira írt. Eljátszotta őket, és tetszett neki. Elindult, hogy körülnézzen a hatalmas kastélyban. Talált egy szobát, ahol sok-sok tükör volt, mindegyik különböző kerettel, és formával. Deborah órákat el tudott itt ücsörögni, és gondolkodott. Korán sötétedett, Deborah elment egy halandó művészhez. Bekopogtatott.

-          Tessék? Oh! Jöjjön be asszonyom!

-          Köszönöm, nem ülök le. Csak festéket, és néhány ecsetet kérnék, meg ceruzát, ha lehet.

A férfi rögtön hozott mindent, és odaadta Deborahnak.

-          Hálásan köszönöm.

-          Igazán nincs mit. De…

Mielőtt megszólalhatott volna, a nő már nem volt ott. Rongyai közé rejtette a kapott kincseket. Hazaérve kiborította az asztalra köténye tartalmát, és a fiókos szekrényből gyertyákat kotort elő. Négy nagy, míves gyertyatartóba tette őket, és lángra lobbantotta. Felbotorkált a padlásra, és régi, teljesen üres vásznakat talált. Levitte őket, és a festőállványra tett egyet. Remegő kezébe vette az ecsetet, és iszonyú sebességgel dolgozni kezdett. Valami tájképet festett, nyomasztó, tájat, ködöset, csendeset és halottat. Csodálatos volt. Már csak azért is, mert egyáltalán nem volt benne fiatalos vonás. Öreges, reszkető, és könnyes festmény volt ez. Olyan réginek tetszett, mint maga az idő. Deborah elégedetten nézte alkotását.

-          Bele kell jönnöm a gyakorlatba. Ez is szép lett, de lesz ez még jobb is.

Fáradta nevetett bele az éjszakába. Nem vadászott, hanem az áldozatot magához csalogatta, és amikor érezte az időt, nekiesett. Öregsége ellenére gyors volt, nagyon gyors. Az embernek még gondolkodni sem volt ideje. Evés után elindult sétálni a nagy erdőbe, ami mellett élte napjait. Egyszer egy csapat fiatal srác őgyelgett ott, és amikor meglátták az öreg nőt, röhögőgörcsöt kaptak. Viszont mikor Deborah egy szempillantás alatt eltűnt egy fa tetején, akkor megállt a tudomány, már nem vetette őket szét a nevetés. Deborah leugrott. Szemébe lógott ősz haja. Az egyik fiatal megszólította.

-          Hány éves tetszik lenni, öreganyó?

-          Körülbelül kilencvennyolc lehetek… Ha nem több valamivel.

-          Az kösz, mert ahogy itt felugrott a fára, az nem volt semmi.

Egy magas, izmos srác lépett Deborah elé, és félvállról odavetette a társainak.

-          Milyen félelmetes. Nem de? De még eshet baja az öreglánynak.

Szemében aljas fény csillant.

-          Milyen értékeid vannak? Az ilyen vén csontokat, mint te, felveti a pénz.

Deborah mély, méltóságteljes hangján megszólalt.

-          Szerinted úgy nézek ki, kedvesem, mint akinek a bőre alatt is pénz van?

A fiú még mindig éhesen nézte a nőt. A többiek pedig mondták, hogy nem csináljon hülyeséget. Egyre jobban féltek. A száguldó felhők mögül előjött a telihold. Egy farkas vonítani kezdett. A srácok megdermedtek. A magas megemelte a kezét, hogy lecsapjon.

Ahogy meglendült a keze, Deborah elkapta. Hosszú körmeinek hegye a fiú karjába fúródtak. A srác már rohant volna, mint a világtalan, csakhogy sehogy se tudta kiszabadítani a jobb karját a vámpír ujjai szorításából. Már fájt neki, kivérzett. Szél támadt, és Deborah mindkét szemével a fiú szemébe nézett. Ijesztő volt a felemás, gonosz pillantása. Szürkésfehér szeme fénytelensége sokkba ejtette a fiút. Deborah felemelte másik kezét, és megrázta mutatóujját. Csak úgy csörgött rajta a sok ékszer.

-          Figyelmeztetlek benneteket, a gonosszal szórakoztok.

Kivillantak szemfogai. Az egyik lány elájult. Az egyik fiú karjaiba vette, és a többiekkel iszkolni kezdtek a város felé. Deborah visszanézett a foglyára. Az már csak egy villanást látott, amit egy villám okozott, aztán elsötétült előtte minden. A vámpír hazaindult. Furcsa tulajdonsága, hogy foggal született, vagyis táltos volt. Ereje szinte minden eddigi táltosnál nagyobb volt. Már gyerekkorában, hatévesen tanulta a mágiát, és nem egyszer használta. Gyerekkori fényképet keresett rongyai között. Talált egyet. Hosszú, fekete haja volt, és csodás, sötét szemei. Szép alakja volt, de inkább sovány, mint karcsú. De azért szép volt. Fiatalnak magányos szerepet vállalt, és különc volt.

Elment, és megfürdött a tó vizében, majd aludni ment.

Másnap este felkelt, nem evett. Elővett egy nagy, sárga lapú, poros füzetet. Írni kezdett. Szép, dőlt, szálkás írása volt. Írni kezdett.

Itt születtem, valahol az Alföldön. Szép táj, főleg hogyha ősz, vagy tél van. 1964-ben születtem ide. Szüleimnek kemény fizikai munkával kellett megkeresni a napi betevőt. Sok gond volt a pénzzel. Jómagam hamar elkezdtem nyaranta dolgozni. Úgy 13 éves lehettem. Huszonegy éves voltam, mikor elkerültem otthonról édesapán szülőhazájába, Londonba. Ott dolgoztam, mint énekesnő egy kis bárban. Jól kerestem vele, s néhány év elteltével megint tanulni kezdtem. Elmentem egy színészképző főiskolába, remek eredményekkel. Még az is nagyon tetszett a tanáraimnak, hogy írok. Egy kisebb novellámból színdarabot készítettünk, és én voltam a főszereplő. Azt hiszem, hogy Elveszett titok volt a címe a novellának. Nagyon régen volt. Huszonhét éves voltam, mikor életem nagy szerelmével találkoztam. Egy évig voltunk jártunk, azután magához költöztetett. Ezután pár hónappal vett feleségül. Tizenhat évig voltunk házasok, és férjem, akit Victor Stormsnak hívtak egy gyermekkel ajándékozta meg életünket. Gyermekemmel hét éve megszakadt a kapcsolat. Sajnálatos módon elzüllött. Kicsi korában még jámbor volt, de a tinédzserkor Kalee ép eszét is tönkretette. A lány alkoholizmusa korán kialakult, többször megütött, kiabált velem, szinte tönkretett. Meggyűlölt, és megszakította velem a kapcsolatot. Szégyellheti magát, de nagyon! Szeretett férjem halálhírét két évvel ezelőtt hozták, és meghalt bennem valami. Majd egyszer rájövök, hogy micsoda. Az öngyilkosságba akartam menekülni, és jött egy Elvira Blackrose nevű, elbűvölő teremtés. Londoni lakásomban voltam. Egyszer csak váratlanul megszólalt a csengő. Elvira felhozott nekem egy újságot, és elmesélte, hogy mikor este látott a boltba, elhatározta, hogy megkeres. Érdekes nőnek talált. Még aznap éjjel vámpírrá tett. Ember fel nem fogja azt a fájdalmat, amit a halál okoz. És azt a meglepetést, és furcsa érzést, amikor mégis felébred. Együtt voltam Elvirával. Két év alatt mindenre megtanított. Okos és ügyes lány, néha hidegvérű gyilkos, és ha úgy tartja kedve, szinte fürdik a vérben, s kicsit idétlen felfogása van az életről. Nekem legalábbis enyhén könnyelműnek hangzik. Azt kell mondjam, hogy ’64 óta nem nagyon változott a világ. Pedig az emberek szerint minden felpörgött (mintha amúgy se pörgött volna fel), és modern, automatizált világ van. Szerintem ez nem kell az embernek. Csak a kor embere, aki ma, vagy tegnap született, az lesz túlságosan hozzászokva. S ha lát képeket, és olvas valami a régi világról, például, hogy nem volt régebben áram minden házban; akkor vagy röhög egyet, vagy hülyét kap. Képtelenségnek tarthatja, vagy teljesen értelemszerűnek. Ők már sokmindent nem fognak látni, érteni, tapasztalni. Sok minden szépségét nem fogják észrevenni, vagy talán rossz dolgoktól menekülnek meg.

Nekem jó itt. Áram és víz az van, hála az égnek, de amúgy semmi extra. Szép az ősz. Mostanában arról festek képeket, és eladom őket. Persze a kedvenceket megtartom, és a falra akasztom.

Alapjában véve rémisztően nézek ki. De hát ezt teszi a kor…

Deborah elolvasta ezt a mondatot, kitárta karjait, és hozzákörmölte:

      Mindamellett minden kornak megvannak a maga szépségei…

Szeretem néha megijeszteni az ellenségeimet. Nem menekülnek el előlem, vagy ha mégis megpróbálnák, akkor is a vesztükbe rohannak. Azokat sajnálom megölni, akikről tudom, hogy áldozatnak születtek, és mégse halnak meg. Pedig néha önmaguk szeretnék, ha vége lenne az életüknek. Ha őket megszabadítom, nyugodtabb a lelkem, mintha egy gyilkos embert ölnék meg, aki szeret élni, szereti csinálni azt, amit csinál. Néhány született halott önmaga ajánlkozik nekem. Furcsa, mert pár ilyen megérzi, hogy mi vagyok, hogy mire vagyok képes, és szinte könyörög, hogy nyírjam ki.

Szerencsémre legyen mondva, hogy kilencvennyolc évig halandó voltam. Ennélfogva megértettem az emberiséget. Többet tudok róluk, mint egy párezer éves vámpír. Ők vámpírok, és nem emberek. Csak a külsőn tesz bennünket emberivé, és még néha az sem. Ritka az olyan halhatatlan, akit még vezérel néhány emberi érzés. Nem szabad ide sorolni a szeretetet, a szerelmet, a féltést, a gyűlöletet, meg az ilyeneket. De Elvira mesélte, hogy egy öreg vámpírnak voltak saját tanítási módszerei. Ha jól emlékszem, Armand volt a vámpír neve. Ő azt mondta, hogy a vámpír legyen könyörtelen, gyönyörű, és soha nem bánjon meg semmit. Ebben nagyon igaza volt. Az úgy nem jó, ha az áldozatot sajnáljuk. Én csak egy ártatlant tudnék sajnálni, de azt még nem öltem. Nem is hinném, hogy a közeljövőben fogok ölni. Azt Lestat mondta, hogy a gonosztevők könnyű prédák, és az ízük is jobb. Ebben is igaza volt. Elvira viszont ölt már ártatlant, és azt mondta, hogy az abban jobb a gonosznál, mert a lelkét veszed el a vérében, a tisztaságát, igazán az életét. Akkor se tudnék olyat gyilkolni, aki a légynek sem ártott. Az ártatlanban az a szép, hogy többnyire még optimista, és az egészen apró dolgoknak is tud örülni. A rossz ember csak a maga állapotát nézi, önző, kicsinyes, és sose elég neki az, ami van. Gyűlölöm az ilyeneket. Néha egy-két ilyen állatnak se nevezhető lényt napokig figyelek, felpörgetem magam a tettein, és mikor megölöm, nagyon meg tudom kínozni. Meg is érdemli, úgy kell neki!

A világ szépségéhez, feltörekvéséhez, fejlődéséhez nem fogható akármi. Gyönyörű a világ a csodáival, amiket benne találunk. A természet szépségei, az állatok, a nappalok ismeretlenje, az éjszakák hátborzongató, fájdalmas világa. És ebbe igazán csak egy öreg halandó, vagy egy még öregebb vámpír tud belegondolni. Mert az újabb nemzedékek már semmit se vesznek észre ezekből a dolgokból. Önző, és undorító állatfaj az ember. Magukat kergetik a halálba, a saját élőhelyüket, földjüket teszik tönkre, ezzel megölve önmagukat. A lehető leglassúbb, legkínosabb halállal, amit valaha el tudtam képzelni. Fáj így látni a földet. Már volt 1970-ben. Szebb volt. Sokkal. Vissza kell mennem Londonba, hogy új életet kezdjek, mint mesterem. El is megyek meglátogatni. Beszélnem kell vele. Meg kell mutatnom festményeimet, és naplómat. Hiányzik a kis butus vámpír.

 

Deborah összecsomagolt, és visszament hazájába. Majd aludt, édes álmokkal szemében arról, hogy az embernek megjön az esze, és épít egy mindennél szebb, új világot.

 

Vége.

2007. július 24.

7:56

 

 

 
 Innen Hová mégy Tovább, Drága Vendégünk?
 
Nemsokára indul a Kaputól két kocsi.. A következő helyekre visznek el:
 

 

 

 

 

 Nos? Hogy Döntöttél? Hová mész? Ha már megvan, kattints arra a "helyre" ahova tovább szeretnél menni!

 
Várunk máskor is :)))!!!
 
Expression-team
 
..::Chat::..
Káromkodást itt IS mellőzzük! Köszönöm!
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
..::Múlik az idő...::..
 
..::Mennyi ideje bújdosol már?::..
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
..::Mennyien voltak a Kávézóban eddig?::..
Indulás: 2005-11-04
 

Főszerkeztő:     ßłithe
 
Képszerkeztők:
  • Szollo
  • Darla
  • Zsu
  • Szütyi 
Egyéb Szerkeztők:
  • LExi
  • Vadóc
  • Csuti
  • PanicLady
  • Meryl
  • Tsunami
  • Blanka
  • Darla
  • Mendolin
  • Cons†an†ine

Desing:

  • Mendolin (banner, útmutatók, táblák)
  • ßłithe (Minden más a fellelhető képi anyag)

Tiszteletbeli szerkeztőnk:

  • Zsu

Egyéb szerkeztők jelentkezését várjuk! Szerkeztő az lehet, aki jelentkezik, s cikket is ír! A kész cikket küld el az expression@citromail.hu címre! Itt ne felejtsd el megemlíteni a posztra a szándékod és természetesen a neved :)! A szerkeztőktől elvárjuk a rendszeres cikkírást (havonta minimum 1 cikk), ezért kérjük, csak az vállalja, aki ezt fogja tudni viselni!

Köszönöm!   ßłithe (Főszerk.)

 

GOTHS

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre