Ateizmus

Az ateizmus melletti tipikus érvek a következő típusúak:

• Isten létezése elleni logikai érvek
• Erkölcsi és praktikus okok
• Szociális okok
• Pszichológiai okok

Isten létezése elleni érvek

• Az inkonzisztens kinyilatkoztatások érve szerint a bibliai Isten létezése valószínűtlen, mivel sok teológus és hívő tett egymásnak ellentmondó és egymást kizáró kinyilatkoztatásokat. Az egyszerű halandónak nem áll módjában eldönteni, melyik kinyilatkoztatás a hiteles, ezért az a legbölcsebb, amit tehet, hogy tartózkodik az ítélethozataltól. Ez az érv egyebek között Voltaire Candide-jában és Filozófiai ábécéjében is megjelenik.

• A gonosz problémájának első fennmaradt kifejtése Epikurosz ókori filozófus nevéhez fűződik. A gonosz létezésének kérdése vitatja az olyan isten létezését, aki egyszerre mindenható és irgalmas, hiszen egy ilyen isten nem teremtett volna olyan világot, amelyben jelen van a gonosz, vagy legalábbis nem tűrné el annak huzamosabb létezését. Az érvelés szerint egy mindent tudó és mindenható istennek képesnek kell lennie szándékainak megfelelően irányítania a világot. Mivel a gonosz mégis szemmel láthatóan létezik, bizonyára Isten akarata szerint létezik. Ebből következik, hogy az ilyen isten vagy nem mindenható, vagy nem mindent tudó, vagy nem végtelenül irgalmas. Amennyiben azt is feltesszük, hogy ha létezik isten, akkor az az isten végtelenül irgalmas, mindent tudó és mindenható, arra a következtetésre jutunk, hogy ilyen isten nem létezik.

• A vallásos gondolkodók érvei azonban figyelembe veszik, hogy a legtöbb nagy vallás tanítása szerint az ember szabad akarattal rendelkezik. A gonosz létezése azért szükségszerű, mivel az embernek szabadságában áll rosszat tennie és ezzel elutasítania az istent mint a jóság forrását. A nagy vallások tanítása szerint az isten(ek) szándékai azonban elsősorban az emberek túlvilági, örök létben való boldogulására vonatkoznak – ezért a rövid ideig tartó földi életben megtapasztalt szenvedés és gonoszság kisebb jelentőségűek ahhoz viszonyítva, hogy a szabad akaratból választott hit és isten(ek) iránti szeretet által az emberek az örök életben üdvözülhetnek (ez a minden gonoszságtól mentes hely egyes vallásokban mennyország vagy paradicsom néven ismert).

• A hitetlenség létezésének kérdése a gonosz létezésének kérdéséhez hasonló érvelés. Az okoskodás a következőképp vezethető végig:

Tegyük fel, hogy létezik Isten, aki mindenható és fontos neki, hogy higgyünk benne.

1. Isten azt szeretné, ha minden ember hinne benne, ismerné és szeretné. Ez számára egy nagyon fontos dolog.
2. Isten bármit megtehet, ami logikailag lehetséges. (Mindenható)
3. Isten képes lenne minden emberrel megszerettetni és megismertetni magát.
4. Az ateisták (akik egyszersmind emberek) nem hisznek Istenben.
5. Ha Isten valamit nagyon meg szeretne tenni, és lehetséges, akkor megteszi.
6. Ha Isten azt szeretné, hogy minden ember higgyen benne, minden ember hinne benne.
7. Isten nem szeretné, hogy minden ember higgyen benne. (4. és 6. szerint)
8. Ellentmondás 1. és 7. között.

Következtetés: nem létezik mindenható, akinek fontos, hogy higgyünk benne. Azaz Isten vagy egy igen kicsi hatalommal, vagy valamilyen külső korláttal rendelkező lény (kérdéses, hogy az ilyen Istennek hívható-e), vagy nem szeretné, hogy higgyünk benne, aktívan vagy passzívan rejtőzködik. Továbbá az 1.es pontra pont az emberiség történelme a cáfolat.

Megjegyzés:logikai szempontból az érvelés ebben a formában hibás, az 5. premissza nem feltétlenül igaz, szintúgy a 6., és egyáltalán nem világos, mik azok az alapvetőbb elvek, amikből következnének és miért lennének érvényesek...