NO PARA!!!
A minap személyes okok miatt el kellett utaznom (nah, jó, nem kellett, de elutaztam :D) Békéscsabára. Előtte volt egy "kis" nézeteltérésem a szüleimmel - nekik nem tetszett ez a "kis utazás".
Tehát, nagyszerűen éreztem magam Békéscsabán, ott minden oké volt, kivéve a "búcsúzás pillanata".. Ha volt még szívfakasztó látvány, akkor az az volt.. Nos, minden esetre, a cikk most nem arról szól:)..
Hazafelé rengeteget gondolkodtam, hogy"Jajj, mi lesz ha hazaérek, majd kapom a finom kis lelki fröccsöt".. Azután tovább gondolkodtam, s úgy voltam vele, hogy inkább nem gondolok erre, mert akkor tényleg "kapok a fejemre".. Eltelt ismét 3,5-4 óra, hazaértem, hát.. meglepődtem..
Vagy az Őseim nyugodtak le, vagy az én "pozitív" gondolkodásom hozott valamicske eredményt, nem tudom, de minden esetre Anyuék csak annyit kérdeztek meg tőllem, hogy "Ugye nem tervezel a közeljövőben ilyen hosszú utat?". Tehát, emberek, mondom mindenkinek, nem szabad gondolkodni :D /mármint az ilyen dolgokon/!!!
|