Szerelem ez? Éppen tegnap egy volt fiúmmal aki mára már csak 1 barátom lett a sok közül találkoztam és nem tudom miért és azt sem hogy hogyan de rávett 1 kis lelkizésre!Nagyon nem esett jól mert nem akartam megmutatni azt ami a lelkem mélyén van!Amikor éppen elkezdte elemzni ő az én lelkem baját egyszercsak azt mondta,hogy: Pesten felajánlottak neki 1 állást és ha elfogadja akkor oda is fog költözni és akkor én nem látom őt többé.Amikor ezt közölte velem már olyan mélyen járt a lelkemben ahol rajtam kivül még senki sem járt.olyan rosszul esett amikor azt mondta,hogy el fog költözni és engem örökre elfog felejteni,hogy elsirtam magam...A végén amikor igyekeztem hazafelé és elköszöntem töle belémhasitott a felismerés:SZÓSZERINT BELE HALNÉK HA NEM LÁTHATNÁM ŐT TÖBBÉ!!!Amint gyalogoltam haza szinte egész uton csak sirtam.Ekkor a könyvtárból rámkiálltott 1 ismerös aki látta hogy sirok.Megakarta tudni mindenáron,hogy mi bajom van de én csak annyit mondtam,hogy ha ezt most elmesélem neki akkor sirni fogok és nem akarok sirni! Az egészben az a legrosszabb,hogy azt mondta el fog engem felejteni...Annyira szivszaggató érzés volt!!!Ezután végre hazaértem.Megnéztem ezt az oldalt és az 2 novella annyira felszakitották a sebet amit az a fiú okozott,hogy a számitógép elött elkezdtem sirni......Azért hiányozna ha elköltözne mert még mindig szerelmes vagyok belé?Vagy mert annyi szép emlékem van vele,hogy bele halnék ha elveszteném?Vajon ez szerelem?Vagy csak nagyon erös ragaszkodás 1 nagyon régi ismeröshöz?1 biztos ha elmegy pestre nagyon fog hiányozni!!!!!És meg fog szakadni a szivem ha elmegy!!! Bye:Zsu