1 goth sz�v

A f�lelem megragad t�ged, a f�jdalomt�l �mlik a v�red, felszabadul
bel�led az �let. A sz�gyen elrejt�zik a szemedben, s megvakulsz az
igazs�gt�l, de a v�g�n tal�lsz egy utat, ahol a s�t�ts�g az �r, s a f�ny
messze elhom�lyosul. Mikor a hajnal megt�ri a csendet, sz�v�nk v�rben
sikolt. �sszetartunk, hisz egyek vagyunk, hallom l�legzeted, hallom,
ahogy az �let elsz�ll bel�led. Meg�gek bel�lr�l, meg akarok halni �rted,
�rt�nk a csal�d�rt� mert azok vagyunk, egy teremtett csal�d. Tudom,
hogy velem akarsz lenni, tudom, hogy nem tudod ezt egyed�l elviselni�
Az �rny�kban, biztons�gban vagyunk, szabadok vagyunk�
Megmutatom majd neked az �rny�kot, ahol igaz�n jelent�sek
vagyunk� De m�g a rejtekben �l�nk, bilincs van kez�nk�n, s
megpecs�telt hazugs�gokkal k�szk�d�nk a k�nnyeken kereszt�l, �ld�z
a sorsunk, s harcolunk a v�ltoz�s�rt, a mi vil�gunk�rt. A haland�k
sosem akartak l�tni, sosem akarj�k elfogadni l�t�nk, de mi k�zd�nk, �s
m�lyen a bels�nkbe �getj�k c�lunk. K�nnyeink megt�rik a vak�t� f�nyt,
s mi ism�t alakot v�ltunk, mikor hajnal sz�letik a v�gtelen �jszak�ban.
A kiny�jtott karok r�nk v�rnak, egy ny�lt �lel�s, egy v�rz� sz�vnek. A
v�gymez� v�gtelenj�n vir�gok teremnek alkonyt�jt, miket eltapos a
civiliz�ci�. De mi egy�tt vagyunk, ha csak l�lekben is, csal�dunk
fantomok, v�mp�rok, �jszakai teremtm�nyek, �si s�t�t ritu�l�k, hitv�ny
�ji-szellemek, d�monok ropj�k �r�lt t�ncukat� Friss v�r, sz�raz csont,
j�solok bel�l�k, megs�gom j�v�det, hisz �n vagyok a v�mp�r, a d�mon,
ki rabul ejti sz�ved. Otthonunk ezernyi h�v�s szenthely, vagy egy
f�st�s verem t�zzel �s v�rrel.

Kezd�dik, j�n a zord t�l, amikor a szak�llas man�k a f�kon, a
szomor�s�g heged�in j�tszanak. N�h�nyan sz�lnek nevezik azt, mi
val�j�ban a keser�s�g mag�nyos sz�l�ja� �s ami mindig eszembe
juttatja, hogy minden kop�r, nem maradt egyetlen lev�l sem.
S�t�tsz�n� f�tyolba burkol�zom, s�t�t smaragdok d�sz�tik, rejt�ly, zavar
�s k�osz. Megszereztem a D�mon �rny�k�nak �rdes tapint�s�t.
Becsukom szemem, bel�legzem az �r�kz�ldet. Kifel� az erd�b�l, az
�jf�l feh�r kanc�j�n nyargalok, homlok�n az �j �rnya. Feln�zek a
hamusz�n �gboltra, ahol a felh�k halv�nyan felettem t�ncolnak.
Visszat�rek az erd�be, �s az �r�k k�tel�k fakoron�j�val �kes�tem
fejem. Koszor�m szeret�k �s b�n�s�k koron�ja, kisebb istenek� �s a
gonoszok�. �rzi a vil�g csillagf�nyes s�t�ts�g�t. Azt, ami elm�lik, azt,
ami �jra kezd�dik. Kir�lyn�i viselet.
(Darla)